A Világi búcsúztatás, amelyet említhetünk, polgári, illetve társadalmi búcsúztatásnak, szertartásnak, az elhunyt személyre szabott tulajdonságait, vetíti, adja  elő a beszédben.
Ekkor figyelembe vesszük az elhunyt  életkorát, családi állapotát, munkásságát, a társadalomban betöltött szerepét, kapcsolatait, esetlegesen elhalálozásának, körülményeit, okát.

A búcsúztatás mindig személyre szabott, egyedi. Életutat és az emlékképekhez kapcsolódó érzéseket, esetlegesen eseményeket mutat be.
Kapcsolódnak hozzá versek, idézetek, választott zeneszámok. A szertartást megelőző fél órában egy úgynevezett várakozó, halk gyászzenét szolgáltatunk, melynek az összeállítása is kérhető, meghatározható, ugyanúgy mint a ravatal bontásnál és az elhelyezésnél szolgáltatott zene.

A polgári búcsúztatás mellőzi az egyházi szertartásnál megszokott énekeket, bibliai idézeteket és minden hittel, hovatartozással kapcsolatos meghatározásokat.